|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 68 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Baranyi László 2017. július 19.Tusványos - Az államból élés karrierjeként jellemezték a román politikát erdélyi politológusok- A román politika az idők folyamán többnyire az államból élés karrierjét jelentette, aminek nem sok köze van a pártok nevében szereplő ideológiákhoz - állapították meg szerdán a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor "A román politika - a szervezett káosz iskolapéldája" című pódiumbeszélgetésére meghívott politológusok. Bakk Miklós politológus, Sapientia EMTE oktatója másfél évszázados történelmi visszatekintésében megállapította: a román politika átvette ugyan az európai politikai modelleket, de ezeket egyfajta formaként használta, hiányzott mögüle a társadalmi tartalom. Székely István politológus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), ügyvezető alelnöke kifejtette: 2006 óta Romániában többnyire politikai társbérlet van a parlamenti többség és a vele szemben álló államfő között. Az egyébként parlamenti köztársaságként működő Romániában a közvetlenül választott államfőnek a titkosszolgálatok területén vannak igazából komoly jogosítványai. Székely azt valószínűsítette, hogy Romániában az egyre nagyobb költségvetéssel és személyi állománnyal rendelkező titkosszolgálatok aktivizálása az elnöki hatalom megteremtését és stabilizálását segíti, ebbe pedig szerinte a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is becsatornázták, amely a szolgálatoktól kapott információk alapján indít eljárásokat. Szerinte a kérdés csak az, hogy Klaus Iohannis államfő csak megörökölte a "rendszert", vagy ő maga ennek a rendszernek terméke. Székely István Gergő politológus, a Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a román pártrendszer bemutatásakor megállapította: Romániában a pártok többnyire klientúra- és nem programatikus alapon működnek. Ezért van az, hogy Romániában mindenki mindenkivel koalícióképes, a parlementben gyakori jelenség a pártváltás, a koalíciókötés logikája pedig többnyire azt a szempontot követi, az aktuális legerősebb párt ellen szövetkezik a második-harmadik. Az előadó szerint 1996 óta az RMDSZ is a forráselosztásban való részvételre alapozta legitimációs stratégiáját, de a magyar polgármesterek ügyészségi meghurcolása nyomán egyre kevésbé vonzó az érdekképviselet számára ez a modell és az is látható, hogy az RMDSZ ma már ódzkodik a kormányzati szerepvállalástól. Illyés Gergely politológus, Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett: Iohannis nem magyar, hanem román szavazatokért látogatott Székelyföldre, sokkal inkább a román választók előtt építette azt az imázst, hogy olyan elnök, aki lehűti a követelőző magyarokat. Baranyi László / MTI 2017. augusztus 13.A Fekete-tengeren érkeztek iraki bevándorlók RomániábaEgy török zászló alatt közlekedő, iraki bevándorlókat szállító hajót fogott el a román parti őrség a Fekete-tenger román felségvizein vasárnap. A határvédelem fekete-tengeri összevont megfigyelő rendszere (SCOMAR) vasárnap reggel hét órakor észlelte a Mangalia várostól keletre, tíz tengeri mérföld távolságra lévő és a román partok felé közeledő hajót. Mivel a hatóságok azt gyanították, hogy illegális bevándorlók lehetnek rajta, a parti őrség egyik egysége elébe ment. A kis méretű hajó elfogása után kiderült, hogy azt egy bolgár és ciprusi állampolgár vezeti és 69 iraki állampolgár (30 férfi, 10 nő és 29 kiskorú) tartózkodik rajta. A parti őrség a mangaliai kikötőbe kísérte a hajót, ahol a román határrendészet tovább vizsgálja az ügyet. Idén megszaporodtak azok az esetek, amikor az ázsiai országokból útnak indult migránsok Romániát érintő útvonalakon próbálnak Nyugat-Európába jutni. A legtöbben a szerb-román határon keresztül érkeznek az országba, és vannak, akik a Dunán átkelve próbálnak átszökni Romániába. Az Európai Unió part- és határvédelmi ügynökségének (Frontex) égei-tengeri és földközi-tengeri misszióiban egyébként rendszeresen részt vevő román parti őrség hosszú idő óta először adott hírt arról, hogy a Fekete-tengeren áthajózva próbáltak illegális bevándorlók bejutni az országba. Baranyi László / MTI; Erdély.ma 2017. szeptember 5.LEMONDOTT A ROMÁN VÉDELMI MINISZTER A TÁRCA PÉNZSZŰKÉRE UTALÓ KÖZLEMÉNYE MIATTLemondott Adrian Tutuianu román védelmi miniszter kedden, miután a média a védelmi tárca egy aznapi közleményét úgy értelmezte, hogy a tárcánál nincs elég pénz a szeptemberi zsoldokra és fizetésekre. A minisztérium sajtóosztálya kedden azt közölte: a tárca alkalmazottai megkapják ugyan szeptember 15-én az augusztusi fizetésüket, de egyéb, szeptemberre esedékes juttatásaikat csak a hónap végén, a költségvetés-kiigazítás után kapják meg, a jövedelemadót és tb-járulékot pedig a tárca később fizeti majd be. Tutuianu szerint a közlemény egy átmeneti “technikai problémát” tükrözött, feleslegesen keltett aggodalmat, ő pedig azért nyújtotta be lemondását, mert vállalnia kellett a felelősséget a “kommunikációs hibáért”. A Digi 24 hírtelevíziót a távozó tárcavezető úgy tájékoztatta: eddig az éves béralap 72 százalékát használták el, és az csak egy technikai probléma volt, hogy a negyedik negyedévre előirányzott béralapból mintegy félmilliárd lejt (33 milliárd forint) átcsoportosítsanak az augusztusi bérekre és szeptemberi juttatásokra. Tutuianu ugyanakkor elismerte, hogy a költségvetési törvény elfogadása után eszközölt béremelések miatt a költségvetés kiigazítása nélkül jelenleg nincs fedezet a védelmi tárcánál a teljes évi bérkifizetésekre. Mihai Tudose miniszterelnök elfogadta Tutuianu lemondását, és ideiglenesen – egy új miniszter kinevezéséig – Marcel Ciolacu tárca nélküli miniszterelnök-helyettest javasolja a védelmi minisztérium élére. A román jobbközép ellenzék szerint a védelmi minisztériumnál kirobbant botrány újabb bizonyítéka annak, hogy a szociálliberális kormánytöbbség felelőtlenül költekezik, és a választások előtt ígért béremelésekre és adócsökkentésekre nincs valós fedezet. A kormány fő erejét adó szociáldemokratáknak nemcsak belpolitikai szempontból volt kínos a védelmi tárca “fizetésképtelenségéről” felröppent hír: a Tutuianu feláldozását kommentáló politikai elemzők szerint ez a NATO-partnerek szemében is megingathatta a Romániába vetett bizalmat, főleg miután Bukarest nagyszabású haderőfejlesztést jelentett be, és vállalta, hogy a hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra. Baranyi László / MTI; Erdély.ma 2017. szeptember 7.MAROSVÁSÁRHELYI ISKOLAÜGY – A ROMÁN MINISZTERELNÖK SZERINT EGYIK FÉLNEK SEM KELL FELNAGYÍTANIA A PROBLÉMÁTMihai Tudose román miniszterelnök szerint hiba lenne felnagyítani a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium körüli problémákat, meggyőződése szerint Magyarország nem fogja emiatt elrontani kétoldalú kapcsolatait Romániával. A román kormányfőt az Antena 3 hírtelevízió szerda esti műsorában reagáltatták arra, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium berendelte Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia OECD-tagságának támogatását. A műsorvezető azt is elmondta: Magyarország a katolikus egyház, a magyar kisebbségek, a gyermekek, az érintett családok és a romániai restitúciós folyamat elleni támadásként értékeli, hogy a román hatóságok fel akarják függeszteni a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését. “Románia nem hadakozik senkivel, nincs baja egyetlen etnikai vagy vallási kisebbséggel sem” – jelentette ki Tudose, aki szerint egy önkormányzati mulasztás okozott bizonytalan helyzetet a marosvásárhelyi iskola körül. Úgy fogalmazott: Románia “világszerte jó példát mutat” az etnikai és vallási tolerancia terén, az országban számos felekezeti és kisebbségi tannyelvű iskola működik, a román államnak pedig semmilyen kifogása nincs ezek ellen. Tudose nem beszélt arról, mi lenne a megoldás a felszámolás küszöbére került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére, de arról a lehetőségről, hogy az iskolaügy miatt Magyarország megakadályozza Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarország ilyen szinten elrontaná a diplomáciai kapcsolatokat. “Közös gazdasági érdekeink vannak: nemcsak nekünk vannak Magyarországon gazdasági érdekeink, nekik is vannak nálunk” – magyarázta. A román kormányfő – a bukaresti külügyminisztérium korábbi közleményével összhangban – a magyarországi választási kampány közeledtével hozta összefüggésbe a kemény hangú magyar kormányzati állásfoglalást, hozzátéve, hogy a román felet is felelősség terheli, amikor a probléma felnagyításával táplálja a feszültséget. Tudose békítő hangnemben reagált arra is, amikor a műsorvezető Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a román nemzeti ünneppel kapcsolatos nyilatkozatát és a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseinek magyar kormányzati támogatását szóba hozva próbált tágabb értelmezést adni a magyar-román diplomáciai nyilatkozatváltásnak. “Én nem nyújtanám sokat ezt a témát. Vannak állampolgárok, akiknek ez nem öröm. Rendben van. Befizetik az adójukat? Igen. Élvezik a román állam szolgáltatásait? Igen. Akkor OK!” – mondta a román kormányfő. Baranyi László / MTI; Erdély.ma 2017. szeptember 21.ISMÉT EMBERÉLETEKET KÖVETELTEK A ZIVATAROK ROMÁNIÁBANHárom ember halálát okozták a zivatarok Romániában szerdán: két ember Vaslui megyében villámcsapás áldozata lett, egy bukaresti férfit pedig az utcán ütött agyon egy faág, amelyet az erős szél szakított le. A román fővárosra az esti órákra adott ki narancssárga viharriasztást a meteorológiai szolgálat. Miután a Bánságon és Erdélyen vasárnap végigsöpört ítéletidő nyolc halálos áldozatot követelt, a hatóságok példátlan óvintézkedésekkel próbálták megelőzni az újabb tragédiákat. A főpolgármesteri hivatal utasítására az iskolákból délután öt órakor minden diákot hazaküldték, számos hirdetőtáblát, és molinót leszereltek, megpróbálták egyetlen nap alatt kivágni az összes veszélyesnek ítélt, kiszáradt fatörzset. Bár az utcák estére nagyjából kiürültek, az óránként 70 kilométeres sebességet elérő széllökések fákat döntöttek ki, ezek egyike pedig olyan súlyos fejsérülést okozott egy járókelőnek, hogy a helyszínen életét vesztette. A tűzoltókat 12 kidőlt fához riasztották Bukarestben, hat esetben a leszakadt ágak autókat is megrongáltak, leszakították az elektromos vezetékeket. A zivatar idején három Bukarestbe tartó repülőgép Konstancán, illetve Várnában szállt le, és később hozta utasait a román fővárosba. A kelet-romániai Vaslui megyében egy szabadban tartózkodó juhász és egy szőlősben dolgozó gazda lett villámcsapás áldozata. A megyén végigsöprő vihar nyomán 1600 háztartás maradt villanyáram nélkül. Az olténiai Targu Carbunesti-en három pléhből készült háztetőt szakított le a szél, ezek egyike egy szomszédos panelház egyik szobájába repült, de nem sebesített meg senkit. A településen több autót is megrongáltak a lehullott ágak és cserepek. A közeli Zsílvásárhely (Targu Jiu) utcáin felgyűlt a hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék, amiatt a hatóságok megszólaltatták a szirénákat, így próbálva elkerülni azt, hogy – a vasárnapi temesvári esethez hasonlóan – utólag azzal vádolják őket, hogy nem figyelmeztették a veszélyre a lakosságot. Az erdélyi megyéket is érintő zivatarhullám sokhelyütt jégesőt hozott. A fővárost Brassóval összekötő DN1-es jelzésű, nagy forgalmú országúton, Alsótömösnél (Timisul de Jos) az út egyik felét teljesen elzáró, kidőlt fa akadályozta egy ideig a közlekedést. A tengerparti megyék kivételével Románia egész területén sárga (elsőfokú) viharriasztás van érvényben csütörtök estig, néhány Bukaresttől északra fekvő megyére pedig narancssárga (másodfokú) figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat: itt a csapadék mennyisége elérheti az ötven litert négyzetméterenként, a széllökések pedig az óránként 70 kilométeres sebességet. Baranyi László / MTI; Erdély.ma 2017. szeptember 23.Centenáriumi megemlékezés-sorozattal idézi fel a KMAT a trianoni döntéshez vezető eseményeketCentenáriumi megemlékezések egész sorozatával készül felidézni a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyek megelőzték a trianoni békediktátumot - jelentette be Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke szombaton, a kisebbségben élő magyar közösségek politikai szervezeteit tömörítő szervezet nagyváradi ülését és kétnapos autonómiakonferenciáját összegző sajtóértekezleten. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő, Válasz Trianonra: az autonómia című projekt részletes programját a KMAT egy novemberi tanácskozásán dolgozzák ki. "Alapvető célunk a történelmi valóság megismerése, a megbékélés keresése az utódállamok többségi nemzeteivel és a Trianon-okozta máig ható következményeknek a gyógyítása" - hangoztatta Tőkés László. Románia 2018-ban a "Nagy egyesülés" százéves évfordulóját ünnepli, vagyis annak az 1918 decemberi elsejei Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlésnek a centenáriumát, amelyen az erdélyi, bánsági, partiumi és máramarosi románok kimondták az általuk lakott területek egyesülését Romániával. A KMAT a 2108-tól 2020-ig terjedő rendezvénysorozattal a többi olyan fontos történelmi eseményt is fel akarja idézni, amely megelőzte a - románság által megfogalmazott követeléseket is szentesítő - trianoni döntést. "Nem Magyarország felosztásának dátumát, a Trianoni békediktátumot tekintjük évfordulói alkalomnak önmagában, hanem az egész '18-20-as periódust Gyulafehérvártól a trianoni döntésig terjedően, ebben benne van a szerbiai népgyűlés, a kolozsvári magyar nemzetgyűlés 1918 decemberében, vagy a Székely Nemzeti Tanács megalakítása 1918 novemberében" - magyarázta az EP-képviselő. Kifejtette: annyi történelemhamisítás volt ebben a témakörben, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak mindenképpen át kell beszélniük történelmi traumáikat azokkal a többségi nemzetekkel, amelyekkel együtt élnek, és hozzá kell járulniuk az olyan hibáknak a kijavításához is, mint amilyen a későbbi romániai asszimilációs politika. Hangsúlyozta: Romániában számos olyan igazságtalanság érte a magyarságot, amely ellentétes a Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemével, a centenáriumi rendezvénysorozattal pedig arra is emlékeztetni akarják a románságot, hogy a történelmi dokumentumba foglalt autonómiaígéretéről megfeledkezett. A Nagyváradon tartott kétnapos autonómiakonferenciáról Tőkés László elmondta: a KMAT rendszeresen szervez reprezentatív tanácskozásokat a téma európai szakértőivel az autonómia eszméjének népszerűsítése, formáinak megismertetése és a nemzedéki folytonosság megteremtése érdekében a kárpát-medencei magyar fiatalok számára. Megemlítette: a rendezvényen felkérték a konferencián előadóként részt vevő Szili Katalint, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottját, hogy közvetítsen az erdélyi magyar szervezetek és pártok között a székelyföldi területi autonómiaigény egységes képviselete érdekében. A konferenciát megelőző nagyváradi munkaülésén a KMAT állást foglalt az új ukrajnai oktatási törvény ellen, tiltakozott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ellehetetlenítése miatt, és felkérte tagszervezeteit, hogy segítsék a szükséges egymillió aláírás összegyűjtését a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez. Baranyi László / MTI 2017. október 15.Újabb elnöki mandátumot kapott Tőkés László az EMNT élénÚjabb kétéves elnöki mandátumot kapott Tőkés László európai parlamenti képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozsváron megszervezett küldöttgyűlésén szombaton. A szervezet sajtóirodájának közleménye szerint az elnökségi beszámolók, valamint az EMNT Demokráciaközpontok honosítási munkájáról szóló összefoglaló ismertetése után a jelen lévő 95 küldött megerősítette elnöki tisztségében, és a következő két évre is bizalmáról biztosította Tőkés Lászlót. Az EMNT elnökének jelölésére a küldöttek megerősítették tisztségében Sándor Krisztina ügyvezető elnököt is. Elnöki beszámolójában Tőkés László a „posztkommunista visszarendeződésnek” és a teljes körű rendszerváltás elmaradásának tulajdonította azt, hogy nem valósultak meg az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító, negyed évszázada elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat célkitűzései. Úgy vélekedett: Nagy-Románia közelgő centenáriuma miatt az erdélyi magyar közéleti szereplőkre nagy felelősség hárul, hogy az egyre inkább kiélesedő kommunikációs háborúban ne hagyják magukat provokálni, és kellő higgadtsággal viszonyuljanak minden felmerülő kérdéshez. „Továbbra is legfőbb célunk a nemzeti politizálás, mely során számítunk szövetségeseinkre is. A Kárpát-medencei Autonómiatanácsot erősítenünk kell, s az önrendelkezést össznemzeti ügyként kell kezelnünk. Továbbra is számítunk a magyar kormányra, támogatjuk küzdelmét a migrációs válság megoldásáért, s kivesszük a részünket az anyaországi választásokat megelőző regisztrációs kampányból is” – hangoztatta az erdélyi magyar autonómiaigény képviseletére vállalkozó szervezet elnöke. Az EMNT küldöttgyűlését Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Szabolcs Attila parlamenti képviselő (FIDESZ), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, valamint Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is üdvözölte. A kolozsvári tanácskozáson átadták az EMNT Kós Károly-díját is, amelyet idén Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének ítéltek oda. A 2013 óta évente átadott kitüntetéseket olyan személyiségeknek, szervezeteknek adományozzák, akik az autonómiaformák eléréséért példás tevékenységet fejtettek ki. Az elmúlt években Király Károly, a rendszerváltás időszakát meghatározó politikus, Juhos Gábor maratonfutó, Bakk Miklós politológus, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora és a Háromszék napilap szerkesztősége részesült Kós Károly-díjban. Az EMNT kitüntetését post mortem Birtalan Ákos egykori háromszéki parlamenti képviselő is megkapta. Baranyi László / MTI; Erdély.ma 2017. december 17.Curtea De Argeșen eltemették románia volt uralkodóját, I. Mihály királytKatonai tiszteletadással eltemették szombaton a Curtea de Argeș-i új ortodox székesegyházban Románia 96 éves korában elhunyt volt uralkodóját, I. Mihály királyt. A svájci rezidenciáján múlt héten meghalt volt királyt felesége, Bourbon Anna címzetes királyné és pármai hercegnő hamvai mellé temették a Bukaresttől 150 kilométernyire északnyugatra található kisvárosban, több középkori havasalföldi fejedelem székhelyén. A király koporsójának elhelyezését a kriptában 21 tüzérségi díszlövéssel adták a gyászszertartásra összesereglett, a kolostor körül összegyűlt több ezer ember tudtára. A román uralkodókat eddig a Curtea de Argeșen épült 16. századi kolostorban temették el, itt azonban nem volt már hely, ezért 2009-ben egy új királyi székesegyházat kezdtek el építeni a településen, amely mostanra készült el. Az épületben 24 kriptát alakítottak ki: 12-őt a királyi család, másik 12-őt pedig az argeși ortodox püspökség számára. I. Mihály király koporsóját a felújított királyi vonattal szállították Curtea de Argeșbe a román fővárosból, ahol az állami méltóságok és az európai uralkodóházak vezető képviselői jelenlétében több tízezer ember vett részt búcsúztatásán. A gyászszertartást Daniel román ortodox pátriárka celebrálta a patriarchátus székesegyházában, ahova katonai jármű által vontatott ágyútalpon szállították a román hadsereg utolsó címzetes marsalljának koporsóját. I. Mihály király temetésén többek között XVI. Károly Gusztáv svéd király és Szilvia királyné, Henrik luxemburgi nagyherceg, a spanyol trónról három éve fia javára lemondott I. János Károly király és felesége, Zsófia, Károly walesi herceg, brit trónörökös, II. Szimeon, Bulgária utolsó cárja és volt miniszterelnöke, Anna-Mária volt görög királyné vett részt, jelen volt a szerb, belga, orosz, albán, osztrák és több más uralkodóház számos magas rangú képviselője. A magyar kormányt Habsburg György utazó nagykövet képviselte. A trónról hetven éve elűzött volt király temetésén Klaus Iohannis köztársasági elnök és a román állam valamennyi magas rangú tisztségviselője részt vett. Az országa iránt száműzetésében is elkötelezett, Románia európai és euroatlanti integrációja mellett következetesen kiálló Mihály király – történelmi szerepének, méltóságteljes és mégis szerény viselkedésének köszönhetően – hatalmas népszerűségnek örvendett Romániában. Mihály király gyermekként 1927 és 1930 között, majd 1940 és 1947 között volt Románia uralkodója. Fontos szerepet játszott az 1944. augusztus 23-ai fordulatban, amikor a már hadszíntérré változott Románia szakított addigi szövetségeseivel, a tengelyhatalmakkal, és az antifasiszta koalíció oldalára állt át. Baranyi László / MTI; Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
